Sokan nem tudják, de létezik egészségügyi ellátás a legrosszabb körülmények között élőknek is.
Az 1911-ben épült Dózsa György úti, hajléktalanoknak szánt Népszállón járunk.
A XIII. kerületi épületben 73 ágy várja a fekvőbeteg-ellátásra szoruló pácienseket. Évente összesen 300 esettel foglalkoznak.
A körülmények eléggé nehézkesek, a helyhiány már olyan mértékű, hogy már több ágyat nem lehetne letenni.
Az épület alagsori részén, ahol korábban egy nagy étkezde volt, fekszenek a súlyosabb állapotban lévő betegek.
Gurbai Vilmos a lábát törte pár hete, azóta van bent és még vagy két-három hétig.
A BMSZKI Orvosi Krízis Szolgáltatót a főváros tartja fent, a betegellátást az OEP finanszírozza. Pályázatokból, magánfelajánlásokból tudnak még pénzt és eszközt szerezni.
Fent, egyszemélyes szobákban a már nagyobb mozgásteret igénylő páciensek lábadoznak.
Átlagosan 10-12 kolléga dolgozik együtt a szolgálatnál. Sok köztük a fiatal. Hajléktalan-ellátásra viszont nincs képzés, ezért a legtöbben háziorvosként szakvizsgáznak. A speciális tennivalókat már a gyakorlatban sajátítják el.
Az itt már megfordultak és ápolóik közös fényképcsarnoka az első emeleti folyosón.
A hajléktalanok tipikus betegségei hamar gyógyulnak, ha jól tápláltak, de van, aki évek óta húzódó lábszárfekéllyel küzd.
A XX. század elejének miliője mindenhonnan visszaköszön...
A falakat régi, műemlékcsempék borítják...
A pár négyzetméteres kis fészkekbe pedig önkéntelenül is odaképzeljük a vidékről a városba szakadt nincstelenek hadát.
''Egy kórházi osztály nem börtön, nem egy zárt részleg. Innen a beteg indokkal kisétálhat, kimehet'' - teszi hozzá Pálvölgyi Gabriella doktornő
A kórház dolgozói büszkék arra, hogy van olyan beteg, aki kikerül a hajléktalanságból, albérletbe kerül, és mégis visszajár hozzájuk, mert ismeri az orvosokat, a környezetet. Nem érzik annyira idegennek magukat, mint az általános egészségügyi intézményekben.
Leírás ki
Hozzászólások
Küldd tovább
 
Szponzorált hirdetések